Gyermekvédelem

Sikeresen alkalmazható a módszer családi krízishelyzetek és a veszélyeztető családokban élő gyerekek családból való kiemelésének megelőzésére. Gyors, intenzív, jól érthető segítséget nyújt azoknak a szülőknek, akik nagyon elbizonytalanodtak szülői szerepükben vagy alig képesek azt ellátni.

Ugyancsak jól használható a videotréning a családi kapcsolatok erősítésében, különösen egy gyerek gyermekotthonból való hazakerülése vagy új nevelő- vagy örökbefogadó családba kerülése esetén. A gyermekvédelmi rendszer folyamatában hatékonyan tudja segíteni a gyerekekkel foglalkozó szakemberek kapcsolatikészségeinek fejlesztését szorosan kapcsolódva a napi gyakorlati munkájukhoz.

Gyermek- és anyaotthonok

Hollandiában több gyermek- és anyaotthonban a szakmai munka fontos eszköze a videotréning. Ezekben az intézményekben nemcsak a nevelők és a gyerekek (anyák) kapcsolatának elemzésére használják, hanem egy-egy gyerekcsoporttal foglalkozó team munkájának javítására is. Jól egyesíthető a gyermekotthonban és a gyerek eredeti családi környezetében végzett videotréneri munka a gyerek mielőbbi hazakerülése érdekében.

Idősgondozás

Nem csak Hollandiában és Csehországban, de ma már Magyarországon is sikeresen alkalmazzák a módszert az idősgondozásban.

Jól alkalmazható a módszer felnőtteket szolgáló szociális intézményekben a gondozó és gondozott közötti kapcsolat hatékonyabbá tételére, a gondozói munka humanizálásában, és az egyénre szabott gondozási attitűd kialakításában.

Az idős, beteg emberekkel foglalkozó intézményekben ajánlható a módszer olyan gondozóknak és más szakembereknek,

• akik a szakterületükön még nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal és nyitottak a további tanulásra,
• akik szeretnének gondozottjaikkal jobb, harmonikusabb kapcsolatot kialakítani,
• akik nem ismerik gondozottjuk problémás viselkedésének okát (pl. nehezen barátkozik, az indokoltnál nehezebben kommunikál, nem követi a gondozóját stb.),
• akik szeretnék jobban összehangolni munkájukat.

Felnőtt szociális ellátás

Az alábbi célcsoportok számára nyújt ellátást a videotréning a felnőtt szociális ellátásban:

• Támogatott lakhatásban dolgozó munkatársaknak;
• Fogyatékossággal élő, pszicho-szociális fogyatékos (pszichiátriai beteg) szenvedélybeteg emberekkel dolgozók segítése;
• Ápoló-gondozó célú intézmények lakói és munkatársai számára;
• Demens emberekkel dolgozó szakemberek számára.

A cél: intenzív viselkedésmódosítás az intézményben.

Az érintett területek:

• Az átlagtól eltérő viselkedésű, és/vagy csoportban nehezen kezelhető, eltérő/magas támogatási szükségletű lakókkal való munka eredményességének növelése;
• A dolgozók/vezetők számára az optimálisabb segítési utak megtalálására a dolgozó/vezető aktív bevonásával;
• Visszatérő konfliktushelyzetek hatékony megoldására lakó – dolgozó, dolgozó – dolgozó, dolgozó – vezető, vezető – vezető között.
• A gondozói/vezetői munkában való elakadás, eredménytelenség érzés kezelésére.
• A támogatott döntéshozatal, önrendelkezés adaptív mértékére való „rátalálás” segítése a sémák újra rendezésével.

A módszer a kapcsolatok minőségének fejlesztéséről szól. A közösségi befogadásban részt vevők szükségleteit, illetve magát az interakciót, mint tudásközvetítő csatornát veszi célba, és az egyéni kommunikációs mintázat alapjául szolgáló egyéni kognitív sémák átrendezését támogatja. A módszer fejleszti az érzékenységet a másik fél szükségleteire. Segít, hogy felismerje saját szükségleteit a szakember, ezeket tudatosítja, és ezáltal a segített szükségletei maradjanak a fókuszban a támogatás és az ismeretek átadása mellett. Az interakciók elemzése három stratégiai területen zajlik, a három alapszükséglet mátrixában: kapcsolat-kompetencia-autonómia.  A módszer éppen a gondolkodási sémák (gondozás vagy támogatás, kiszolgálás vs önállóságra segítés stb.) újrarendezését teszi a fókuszába, segítve a felelős önrendelkezés felismerését. Segíti a gondozót/vezetőt abban, hogy önmaga szerepét újra definiálja az új szervezeti kultúra érdekében. (Pl.: „Nem gondozó vagyok, hanem tanító mester?” Idézet: Évi, a gondozónő)

A módszer kiemelten fókuszál a lakó/gondozó/vezető interakciós mintáinak tudatosítására többek között a következő szempontokon keresztül:

• A gondozó/vezető fogadja-e a lakó/munkatársa kezdeményezéseit? Ad-e erről visszaigazolást?
• Hogyan, milyen eszközökkel teszi ezt?
• Mennyire van jelen a munkájukban a reagáló figyelem (szenzitív reszponzivitás)?
• Van-e valódi kapcsolat a felek között? Vagy egyik fél szükséglete elviszi a fókuszt a másik fél szükségletéről?
• Milyen a kapcsolata a csoporttal, milyen az egyes egyénnel?
• Milyen gyakran ad az érintett megerősítő és adaptív visszajelzést?
• Megszólítható-e, irányít-e, amikor irányítania kell? Engedi-e, hogy a gondozott „irányítsa” őt a szükségletei felé?
• Pontosak, rövidek és érthetőek-e a másik fél számára adott instrukciók?
• Segítünk-e valóban, amikor a segítségre van szükségük?
• Milyen kommunikációs mintázat jellemzi a résztvevők viselkedését? Hol van szükség megerősítő tudatosításra és hol támogató módosításokra a kommunikációs mintázatában?
• A nehezen kezelhető lakókkal/kollégákkal való kommunikáció támogató vagy kontrolláló?
• Képes-e az érintett a figyelem megszerzésére és megtartására? Hogyan, milyen eszközökkel?

Mitől tekinthető újszerűnek, egyedinek a videotréning ebben a támogató folyamatban?

Újszerűsége abban rejlik, hogy rendszerszemlélettel, mégis egyéni szinten nyújt adaptív segítséget, ráadásul látható a filmrészleteken, képeken keresztül, ami konkréttá és megfoghatóvá teszi az elakadást és a változás irányát is. Rövid ideig tart, intenzív, és érzéseket generál. A képek, a lassított jelenetek ereje nagy!

A felek adekvát problémájára fókuszál, az ő kérdéseikre keresi a választ és nem kívülről visz be megoldási módokat. Tehát támogatja az autonóm döntéshozatalt és kompetenssé tesz. Az empowerment filozófia alkalmazásával elsősorban a sikeres interakciós mintázatok tudatosításából indul ki. Ennek megerősítésre visszajelezzük a másokra gyakorolt hatását a képek segítségével.

Fontos eszköze a képessé tevés. Az aktivizálás módszereivel dolgozik, tehát nem kompenzál és nem nyújt külső megoldási mintákat vagy módokat. Arra ösztönzi a szakembert (gondozó, vezető), hogy ő keresse kérdésére a választ saját kompetenciáival.

A vizuális jelenetek ereje nagy!  A képek segítségével egy-egy interakció lelassítása, a képek léptetése, a viselkedésünk másik félre gyakorolt hatásának megláttatása, elemzése az érintettek meglévő készségtárát rendezi át jól működő mintázatokba. Ezáltal a gondozó/vezető is megéli kompetenciáját, autonómiáját és mindeközben javul „gondozottjaival” / munkatársaival is a kapcsolata. A pozitívumokat és erősségeket helyezi fókuszba, figyelve arra, hogy önmaga modelljévé tegye az érintettet. A pozitív minta kiemelése, hatásának elemeztetése megerősíti a kívánt viselkedést és kiváltja a nem kívánt viselkedést, anélkül, hogy konfrontálni kellene. 

A módszer a felekkel dolgozik és nem helyettük. Tiszteli az egyének kultúráját. A módszer hozzáadott értékeinél fogva jól használható és alkalmazható az új szolgáltatói struktúrában, és az arra való felkészülés során egyaránt.

Fenntarthatóságának elemei

Jogszerű: A feltételek készítését írásos nyilatkozatok előzik meg a szereplők/gondnokok részéről, amely több kategóriát és választási lehetőséget tartalmaz a felhasználást illetően. Az érintettek bármikor visszavonhatják a részvételre vagy prezentációra vonatkozó döntésüket. (Eddigi praxisom során ilyen még nem fordult elő.) Minden prezentációra meghívót kapnak a szereplők, számukra követhető a folyamat.

Minőség: A felvételeket és szupervízióit arra speciálisan képzett szakember végzi, ahogyan az intézményen belüli prezentálást is. A prezentációra azonban a videotréner fel tudja készíteni az intézmény arra vállalkozó és érzékeny munkatársát, így van mód arra, hogy belső képzéseken használják és a tudást tovább generálják. A prezentálható filmek kiválasztása azonban a videotréner / szervezetfejlesztő feladata és joga, a felekkel történt írásos megállapodásnak megfelelően. A módszerspecifikus képzés elvégzése szolgálná a szolgáltató központoknak azt a reményét, hogy kollégáik támogatását is tudják folyamatosan biztosítani a közösségi kiköltözést követően, az új szervezeti kultúra meghonosításához. Megállapodás szerint a képző szervezettel pályázati forrást felkutatva elindítják az érdeklődő munkatársak felkészítését.

Hatékony: Hatása széles körre kiterjeszthető az intézményen belüli szakmai fórumokon bemutatott filmek által akkor is, ha nincs speciálisan kiképzett trénerük. (Egy konkrét esetben 3 gondozónővel és egy vezetővel dolgoztunk. A filmeket bemutattuk több intézményi fórumon: vezetők, esetfelelősök részvételével. Minden alkalommal biztosítjuk a filmen szereplőknek a reflexiót és a párbeszédet az őket megtekintő csoporttal. A tudás ilyen mértékű megosztásával párbeszédet generáltunk, széles körben be tudtuk vonni az érintett területek szakembereit, valamennyi esetfelelősét.) Tehát hasznosulása és fenntarthatósága azáltal biztosított, hogy bizonyíthatóan nem egy-két emberhez kötött a módszer eredményeinek felhasználása.  A film kiváló tudásmegosztó dokumentum marad szakszerű prezentációval.

Méltányos éppen azért, mert minden érintettet bevon, hatása generálódik. Igény esetén kidolgozzuk az adott módszertani modell adaptációs folyamatát. Vállaljuk komplex módszertani programcsomag kialakításában való közreműködést, együtt az intézménnyel.

Eredményesség: Hogyan lehet ellenőrizni és értékelni a megvalósulás gyakorlatában a működés eredményességét? A változás azonnal látható a filmes szupervízió utáni újabb, soron követhető felvételeken! Azonnal kimutatható a teljesítményváltozás, hiszen megállapodott munkapontok, azaz célok mentén haladunk. A visszajelző filmelemzés szupervízióját is filmre vesszük, amelyen azonnal láthatóvá válik a sémák újrarendeződése is, a paradigmaváltás kézzelfoghatóvá válik. Mentálhigiénés funkciója is nyomon követhető a képeken, ahogyan a bizonytalanságból haladunk a kompetens és autonóm döntések meghozataláig. (Te milyen szakembernek tartasz engem? – első interjú bizonytalansága Évinél.” Zárás: „Most olyan más lett minden. Én sokkal jobban vagyok.”) Például a gondozói szerepfelfogás módosulásával (tanító mester) szinte automatikusan kezdetét veszi az önfejlesztés: az önreflexió és önfejlesztés igénye. A támogatás válik fontossá, kiváltva a kontrolláló és gondozó, gondoskodó szemléletet. Az új, támogató szemlélet már kipróbálásakor is megerősíti a résztvevőket abban, hogy képesek a saját elakadásaikat konstruktívan kezelni és nem az „eleve eredménytelenség érzésével” indulnak neki a lakók támogatási folyamatának. Ehhez kapnak mintát, segítséget és folyamatos támogatást a szakembertől, modellezve azt a működést, amit elvárunk tőlük is a mindennapokban a lakókkal való munkájuk során. A másokkal történő pozitív és eredményes interakció megerősítő hatású, hisz önmaga modelljévé válik. Ez teljesítményörömöt okoz.  Az esetfelelősök felkészítésekor a csoportban is megtekintjük a filmen rögzített változási folyamatot, mint egy akváriumhelyzetben bemutatva a változást, segítve a tudás megosztását a rendszeren belül is. A filmek alapján a saját élmények beindítják a csoporton belül az egyének reflexióit azoknál is, akik nem vettek részt közvetlenül a filmes szupervízióban. Kiválóan alkalmas az új, azonos értékek mentén szerveződő szervezeti kultúra tartalmának megértésére, élményszerű átdolgozására. („Ma is pereg a filmem a fejemben, akkor is, ha nem Gáborral – lakó – dolgozom. Nem is tudtam, hogy ennyi mindent tudok, és hogy ilyen képességeim vannak. Ez nagyon jó érzés.” – sír. Heni dolgozó esete Gáborral.)

Kapcsolattartó: Bartha Éva, email: barthaeva1224@gmail.com